Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 684 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 661-684
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. január 20.

Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

1996. január 20.

Jan. 20-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ IV. közgyűlését, a megyei küldöttek részvételével. Értékelték az elmúlt évet, majd megszavazták az alapszabály kiegészítésére vonatkozó javaslatokat, döntöttek az oktatáspolitikai alelnöki státus létrehozásáról, az új tisztségviselő: Nagy. F. István. A megjelentek levélben kérték az oktatási minisztériumot a kisebbségek történelme és hagyományai tantárgy oktatásához szükséges tantervek és tankönyvek elkészítésének elrendelésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ A közgyűlésen hozzászóltak a meghívottként résztvevő intézmények (MMKM-HTMH, Collegium Transsylvanicum) és szervezetek (AESZ, EMT, MAKOSZ, EKE) is. /Az RMPSZ szovátai közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Az RMPSZ eredményesnek tartja az elmúlt esztendőt: beindított és eredményesen működtet négy oktatási központot /Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Szovátán/, sikeres volt a nyári Bolyai Akadémia, együttműködnek a Collegium Transsylvanicummal az alternatív könyvkiadás kapcsán. Nagy F. István felvázolta a szövetség fő céljait: az anyanyelvű iskolahálózat kiteljesítését, az oktatás minőségének javítását és az oktatási intézményrendszer kiépítését. Szeretnék a négy oktatási központot tizenkettőre növelni. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő elmondta, hogy a tanügyi reformból is ki akarják zárni a magyarságot: a parlamenti tanügyi bizottságban 52 munkacsoportot akarnak megalakítani, ezekbe egyetlen magyar anyanyelvű szaktanárt sem vontak be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./

1996. február 2.

A székelyföldi lapok / a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság és a Brassói Lapok/ szerkesztői tanácskoztak Szovátán az írott sajtó helyzetéről. Súlyos gond a papíráremelés. Egyetértettek a megyehatárokon átnyúló közös lap indításában. A sajtótámogatások kérdésében sérelmezték, hogy életképtelen lapokat támogatnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. február 24.

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1996. március 13.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. március 15.

1995-ben 308, idén 422 millió forintot fordítanak a határon túliak tanulásának támogatására, ebből 175 millió forintot tesz ki az itt tanuló főiskolások és egyetemisták képzésének támogatása, nyilatkozta Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Nehezebb a kinti közoktatás támogatása. Csak Erdélyben ezer-ezerkétszáz olyan iskola van, amelyben magyar nyelvű képzés /is/ folyik. A román állam feladata a támogatásuk, viszont szükséges a magyarországi kiegészítő támogatás, mert "a folyamatok nem egyértelműek". A helyi tanfelügyelőségektől függ a magyar iskolák sorsa. Kolozsváron tíz éve tizennégy magyar líceum működöt, ma már csak kettő van és az egyik /Báthory Líceum/ helyzete bizonytalan az állandó zaklatások miatt. A tanárok továbbképzésében eredményes a Bolyai Nyári Akadémia, ezen 1995-ben ezer pedagógus vett részt. A szovátai továbbképző központ is jól működik. . Valamennyi magyarlakta térségben a "tömbmagyarság" lakta terület határai évről-évre szűkülnek. Az a célunk, mondta Egyed Albert, hogy "a helyi intézményesülést támogatva, a helyi vállalkozásokat segítve folyamatosan erősítsük a magyarság kulturális egységét, összetartozását. /Köznevelés (Budapest), márc. 15./

1996. március folyamán

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság /EMT/ a következõ három találkozót hirdette meg: a/ IV: Országos Gépészeti Találkozó /Szováta, ápr. 12-14./, a társzervezõk között van a Gépipari Tudományos Egyesület /Budapest/ és a Mûegyetem /Budapest/ is. b/ Körmöczi János Fizikusnapok /Torockó, ápr. 19-21./, célja a szórványban élõ fizikatanárok számára szakmai tapasztalatcsere biztosítása. c/ Számokt' 96 - Számítógép az oktatásban /Illyefalva, ápr. 26-28./, társszervezõ: Neumann János Számítógéptudományi Társaság /Budapest/. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), 3. sz., március/

1996. június 3.

Szovátán Közös folyóink tisztasága címmel jól sikerült nemzetközi konferencia zajlott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ és a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége /MMÉV/ szervezésében. A konferencia két nyelven folyt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1996. június 4.

Marosvásárhelyen magyar polgármester nyert, Fodor Imre, az RMDSZ jelöltje, a szavazatok 52,52 %-ával. Székelyudvarhelyen /az RMDSZ jelöltjét, Ferenczy Ferenc polgármestert maga mögött hagyva/ két magyar független jelölt vetélkedik a polgármesteri székért, hasonló a helyzet Csíkszeredában is, Kézdivásárhelyen szintén független lesz a polgármester. Biztos RMDSZ-győzelmet Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Székelykeresztúron, Gyergyószentmiklóson, Szovátán, Szilágycsehen, Nagyszalontán ünnepelhetnek. Nagykárolyban RMDSZ-jelölt és független magyar jelölt mérkőzik a második fordulóban. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1996. július folyamán

A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.

1996. augusztus 15.

A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1996. augusztus 15.

A Szovátán élő Gub Jenő nyugdíjas biológia-földrajz szakos tanár Sóvidék feltérképezésével vált ismertté. Nemrég jelent meg Erdő-mező növényei a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egylet. Korond/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1996. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szept. 3-4-én Szovátán tanácskozást szervezett történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a magyar történelem hazai tanításának kérdéseit. Megkezdődött az új tanév, a szövetségnek a minisztériumnak küldött beadványainak, kéréseinek /beleértve a tantervjavaslatot/ teljesítését eloldázták, ezért a részvevők közös nyilatkozatban kérik a minisztert, hogy intézkedjen a romániai magyar történelem és hagyományok oktatásának megkezdéséről. A szövetség felhívta a tanárok figyelmét a Teleki Oktatási Központban /Szováta/ található könyvekre: Benedek Elek: A magyarok története, Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkre /A magyarság rövid története, 1996/, Köteles Lajos: Magyar történelem magyar gyermekeknek alapfokon, Békéscsaba, 1996/, Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története /3 füzet, 1991/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1996. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szept. 3-4-én Szovátán tanácskozást szervezett történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a magyar történelem hazai tanításának kérdéseit. Megkezdődött az új tanév, a szövetségnek a minisztériumnak küldött beadványainak, kéréseinek /beleértve a tantervjavaslatot/ teljesítését eloldázták, ezért a részvevők közös nyilatkozatban kérik a minisztert, hogy intézkedjen a romániai magyar történelem és hagyományok oktatásának megkezdéséről. A szövetség felhívta a tanárok figyelmét a Teleki Oktatási Központban /Szováta/ található könyvekre: Benedek Elek: A magyarok története, Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkre /A magyarság rövid története, 1996/, Köteles Lajos: Magyar történelem magyar gyermekeknek alapfokon, Békéscsaba, 1996/, Kádár Gyula: A romániai magyarság rövid története /3 füzet, 1991/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1996. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./

1996. szeptember 24.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ az Illyés Alapítvány és más támogatók segítségével hozta létre Szovátán a Teleki Oktatási Központot, amely 1995. júl. 17-én kezdte meg működését. Bíró István, a központ igazgatója elmondta, hogy egy év alatt 56 rendezvényt tartottak, a legnagyobbak a Bolyai Nyári Akadémia szervezésben tartott továbbképzések voltak, de sok más jelentős továbbképzésnek is ez a szovátai központ volt a színhelye. Itt tartotta konferenciáját a MÚRE, a Magyar Közgazdászok Társasága, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az RMPSZ évi nagygyűlését. A tetőtér beépítését tervezik, ezzel 52 további férőhelyet biztosítanának, továbbá létrehoznak egy 51 férőhelyes ifjúsági szállót is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 24./

1996. szeptember 29.

Szept. 27-29-e között negyedik alkalommal rendezték meg Gyergyószentmiklóson a Műkedvelő Színjátszó Találkozót, amely az idén a MŰSZIT nevet vette fel, és fő szervezője Gergely Edit utolsó éves magyar-finn szakos egyetemista. A találkozón fellépett együttesek: Gaudeamus /Érmihályfalva/, Szovátai Népszínház, Diákszínház /Sepsiszentgyörgy/, Mókamesterek /Kézdivásárhely/, Vakvarjúcska /Kolozsvár/, Kós Károly Népszínház /Mákófalva/, Fábián Ferenc Színjátszó Társulat /Gyergyószentmiklós/, Diákszínpad /Kovászna/, Hahota Társulat /Marosvásárhely/, Fickó Társulat /Dés/, Zsebszínház /Kolozsvár/, Dicsőszentmártoni Népszínház, Lendvay Márton Társulat /Nagybánya/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8., 9./

1996. október 1.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ sajtófotó szakosztályának találkozóját. A háromnapos rendezvény-sorozaton Karácsony Zsigmond, a szakosztály elnöke tartott beszámolót. Tisztújító gyűlés volt, újraválasztották elnöknek Karácsony Zsigmondot /marosvásárhelyi Népújság munkatársa/, alelnök Nagy P. Zoltán lett /Hargita Népe/, a titkár Dreguss Gyöngyvér /Brassói Lapok/, területi megbízott Sükösd Tóth Krisztina /nagyváradi Bihari Napló/. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

1996. október 5.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban okt. 5-én az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége felkészítőt szervezett azoknak a magyar szakos tanároknak, akik az iskolákban a szép és helyes kiejtést elősegítő Beszélni nehéz! köröket vezetik . A szép számban összegyűlt tanároknak budapesti szaktanárok tartottak előadást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./

1996. október 11.

A támogatás hiányában megszűnt Juventus után új hetilap, a Szovátai Hírmondó látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1996. október 20.

Okt. 20-án leplezték le Szovátán, a Fekete Medve fogadó előtti parkban a Bocskay Vince szobrászművész tervezte, és a kőfaragó László testvérek kivitelezte emlékművet. A katonasisakban végződő, félig nyitott gránitkönyv őrzi Szováta és a szomszédos Illyésmező első és második világháborús áldozatainak névsorát, 178 kioltott emberélet emlékét. Az avatóünnepségen Mester Zsolt, a szovátai Bernády Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik között volt Balogh András a bukaresti nagykövetség képviseletében, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Májai György, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy az emlékmű-avatásra az illetések nem adtak engedélyt. Vajon a háborúra, öldöklésre, ártatlan emberek halálára volt engedély? - kérdezte. Ez az emlékmű zarándokhely lesz. Nem mások ellenében őrizzük az otthont, tiszteljük a múltat - fogalmazott Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1996. október 20.

Okt. 20-án leplezték le Szovátán, a Fekete Medve fogadó előtti parkban a Bocskay Vince szobrászművész tervezte, és a kőfaragó László testvérek kivitelezte emlékművet. A katonasisakban végződő, félig nyitott gránitkönyv őrzi Szováta és a szomszédos Illyésmező első és második világháborús áldozatainak névsorát, 178 kioltott emberélet emlékét. Az avatóünnepségen Mester Zsolt, a szovátai Bernády Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik között volt Balogh András a bukaresti nagykövetség képviseletében, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Májai György, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy az emlékmű-avatásra az illetések nem adtak engedélyt. Vajon a háborúra, öldöklésre, ártatlan emberek halálára volt engedély? - kérdezte. Ez az emlékmű zarándokhely lesz. Nem mások ellenében őrizzük az otthont, tiszteljük a múltat - fogalmazott Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1996. október 20.

Okt. 19-én Székelyudvarhely északi, Fenyéd felőli bejáratánál okt. 19-én székely kaput avattak /Tarcsafalvi László és Waum Péter hitoktató tanár munkája/. Az avatáson beszédet mondott Szász Jenő polgármester és Kovács Sándor főesperes. Ugyenezen napon a város déli bejáratánál, a Jézus Szíve kápolna szomszédságában is városkaput avattak, a háromnyelvű névtábla mellett három díszes kopjafát állítottak fel. A kopjafákat idős és ifjú Kisgyörgy Imre, valamint Bartha István fafaragók készítették. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Okt. 20-án Székelyudvarhelyen, a millecentenáriumi rendezvények keretében Markó Béla szövetségi elnök beszédet mondott a város másik bejáratánál, a Szejkénél felállított székely kapu és háromnyelvű helységtábla felavatásának ünnepségén. Markó Béla a magyarság ezerszáz éves helytállásáról beszélt. "Legyen ez a székely kapu megmaradásunk, akaratunk és megújulásunk jelképe" - mondta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 24./ Ugyanaznap Markó Béla részt vett Szovátán az első és második világháborús hősi halottak emlékművének felavatásán. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./

1996. október folyamán

1995 nyarán kezdte meg működését Szovátán a Teleki Oktatási Központ, a romániai magyar pedagógusok eddig egyetlen dokumentációs, módszertani és továbbképző intézménye. Bíró István igazgató elmondta, hogy sok rendezvény volt már a központban, itt tartották a Bolyai Nyári Egyetem egyes tanfolyamait, az EME műemlékvédő konferenciáját, a magyar szakos tanároknak az alternatív tankönyvekről való tanácskozását, szeptemberben pedig a magyar történelemtanárok itt vitatták meg a történelem oktatásának további sorsát. A törvény ezt már engedélyezi, de a gyakorlatban még alig néhány helyen valósult meg. /Művelődés (Kolozsvár), okt./

1996. november 19.

Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1996. november 30.

Madaras, Panit, Sámsond, Kölpény, Mezőcsávás, Szováta, Vajdaszentivány, Holtmaros, Szentkirály, Visa és a vendéglátó Mezőbánd műkedvelői, hagyományőrző csoportjai találkoztak nov. 23-án, a hagyományos Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényen mintegy ötszázan táncoltak. /Gyöngykoszorú '96. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1996. december 10.

Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1996. december 18.

Székelyudvarhelyen a kommunista diktatúra és a második világháború áldozataira emlékező emlékművet avattak, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Beszédet mondott Páll László, Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szobrot dr. Silay Ferenc, a szövetség udvarhelyi rangidős tagja leplezte le, akit többször letartóztattak a kommunista rezsimben. Először 1947-ben, szabadulása után 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett, 1950-ben újból érte jöttek, akkor megúszta pár hónappal, 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 21.

Dec. 20-án Szovátán tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Napirenden az ezer éves magyar iskolai oktatásra emlékezve a díjazott magyar pedagógusok névjegyzékének véglegesítése, továbbá az aktuális érdekvédelmi kérdések szerepeltek. Asztalos Ferenc ismertette parlamenti oktatási bizottsági alelnöki beosztásával járó feladatait. Másnap, dec. 21-én díszoklevéllel tüntettek ki kiváló munkásságuk elismeréseként negyven pedagógust. A díszokleveleket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke nyújtotta át. Végül Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter nevében Egyed Albert főosztályvezető Pro Cultura Hungarica emlékéremmel tüntette ki Lászlófy Pált, az RMPSZ tevékenységének megszervezéséért. /Közoktatás (Bukarest), 1997. jan. - VIII. évf., 1. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 661-684




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998